Jézus Jeruzsálemben eszik: feltámadásának bizonyítéka

 Lukács 23:56-24:53.

Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint. (Lk 23,56/b.)

¹A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket. ²A követ a sírbolt elől elhengerítve találták, ³és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét. ⁴Amikor emiatt tanácstalanul álltak, két férfi lépett melléjük fénylő ruhában. ⁵Majd amikor megrémülve a földre szegezték tekintetüket, azok így szóltak hozzájuk: "Mit keresitek a holtak között az élőt? ⁶Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt: ⁷az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és a harmadik napon feltámadnia."  ⁸Ekkor visszaemlékeztek az ő szavaira, ⁹és visszatérve a sírtól, hírül adták mindezt a tizenegynek és a többieknek. ¹⁰A magdalai Mária, Johanna, valamint a Jakab anyja, Mária és más, velük lévő asszonyok elmondták mindezt az apostoloknak, ¹¹de ők üres fecsegésnek tartották ezt a beszédet, és nem hittek nekik. ¹²(Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, csak a lepedőket látta ott. Erre elment, és csodálkozott magában a történteken.) ¹³Tanítványai közül ketten aznap egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan futamnyira volt, és amelynek Emmaus a neve, ¹⁴és beszélgettek egymással mindarról, ami történt. ¹⁵Miközben beszélgettek, és vitatkoztak egymással, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük. ¹⁶Látásukat azonban valami akadályozta és nem ismerték fel őt.  ¹⁷Ő pedig így szólt hozzájuk: "Miről beszélgettek egymással útközben?" Erre szomorúan megálltak. ¹⁸Majd megszólalt az egyik, név szerint Kleopás, és ezt mondta neki: "Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod mi történt ott ezekben a napokban?" ¹⁹"Mi történt?" - kérdezte tőlük. Ők így válaszoltak neki: "Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki próféta volt, szóban és tettben hatalmas Isten és az egész nép előtt; ²⁰hogyan adták át a főpapok és a főemberek halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg. ²¹Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek. ²²Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál, ²³de nem találták ott a testét; eljöttek és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él. ²⁴El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták." ²⁵Akkor ő így szólt hozzájuk: "Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek arra, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták!  ²⁶Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?" ²⁷És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.  ²⁸Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni. ²⁹De azok unszolták és kérték: "Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már!" Bement hát, hogy velük maradjon. ³⁰És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta. ³¹Erre megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük. ³²Ekkor így szóltak egymásnak: "Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?" ³³Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket. ³⁴Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.  ³⁵Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről. ³⁶Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: "Békesség nektek!" ³⁷Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak. ³⁸Ő azonban így szólt hozzájuk: "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben? ³⁹Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van." ⁴⁰És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezét és a lábát. ⁴¹Mikor pedig még mindig nem mertek hinni örömükben, és csak csodálkoztak, megkérdezte tőlük: "Van-e itt valami ennivalótok?" ⁴²Erre adtak neki egy darab sült halat. ⁴³Elvette és szemük láttára megette.  ⁴⁴Majd így szólt hozzájuk: "Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban." ⁴⁵Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat, ⁴⁶és így szólt nekik: "Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, ⁴⁷és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. ⁴⁸Ti vagytok erre a tanúk. ⁴⁹És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel."  ⁵⁰Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket. ⁵¹És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe. ⁵²Ekkor leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe; ⁵³mindig a templomban voltak, és áldották Istent.

II. / 4. szakasz – Jézus Jeruzsálemben eszik: feltámadásának bizonyítéka   

Mind a négy evangélista lejegyezte azt a diadalmast, tényt, hogy Jézus a harmadik napon feltámadt a halálból. Lukács evangéliumának jellegzetes sajátossága az emmausi útról szóló történet. A Márk 16,12-13-ban egy rövid utalás található erre az eseményre, de csak Lukács írja le részletesen is. Ez a történet központi helyet foglal el Lukács feltámadásról szóló beszámolójában, és kulcsszerepet játszik gondolatának kibontakoztatásában.

·        Lk 23:56- 24:12. - Szükségtelen előkészületek

Amikor az asszonyok a hét első napján Jézus sírjához mentek, illatszereket vittek magukkal, hogy bebalzsamozzák Jézus testét. Nyilvánvaló, hogy nem várták, hogy feltámad a halálból, és ezért először, amikor a követ elhengerítve találták, és a testet nem találták a sírban, megdöbbentek. Aztán két angyal jelent meg, és rámutatott megdöbbenésük okára: nem emlékeztek arra, amit Krisztus világosan megmondott nekik.

Megfigyelhetjük, hogy Lukács gondos szóhasználattal vési ezt a tényt az emlékezetünkbe. Amikor Krisztus utasította két tanítványát, hogy menjenek és kérjenek kölcsön egy szamarat, akkor azok „mindnet úgy találtak, ahogyan megmondta nekik” (Lk 19:32). Amikor szavára két tanítvány elment, hogy kölcsön kérjen egy felső termet, akkor „mindnet úgy találtak, amint előre megmondta nekik.” (Lk 22,13). Most is pontosan úgy történik minden, ahogy azt Jézus megmondta a tanítványainak, csak ők nem hittek neki. Amikor a tizenegy apostol előtt az asszonyok beszámolnak mindarról, amit láttak, azok egyszerűen nem hisznek nekik. Péter maga is elmegy a sírhoz, és mindnet úgy talál, ahogy az asszonyok mondták, de még mindig nem tud hinni.

A Lukács evangéliumának központi üzenete az, hogy Jézus azért jött el erre a világra, hogy felmenjen Jeruzsálembe, ott megfeszítsék, meghaljon és feltámadjon. Lukács itt az evangélium végén újra megerősíti ezt azzal, amit Krisztus Galileában kijelentett, mielőtt útnak indult. Nem a tanítványok találták tehát ki mindazt, ami húsvétkor történt, mert valójában nem is értették, és el sem hitték.

·        Lk 24:13-43. – Vacsora a tanítványokkal

A két tanítvány, aki elindult Jeruzsálemből hazafelé, a szívében a legsúlyosabb kételyeket viszi. Nyilvánvalóan látták, hogy a hatóságok Jézust keresztre feszítették, ami azt bizonyítja a számukra, hogy nem ő volt a Messiás, akit ők vártak. Abban a veszélyben vannak, hogy Jeruzsálemet elhagyva, egyben minden reménységüket is feladják. Jézus azért jeleneik meg, hogy visszavezesse őket Jeruzsálembe. Jézus Jeruzsálembe Királyként jött és úgy is fogja elhagyni Jeruzsálemet, mint diadalmas Úr. Ezért tehát Jeruzsálembe jelenik meg a tizenegynek, és elindítja őket világméretű missziójukra (Lk 24,36-39). Jézus az evangélium elterjesztésének kiindulópontjává Jeruzsálemet teszi. Jeruzsálembe kell majd megérkeznie a Szentléleknek is, aki képessé teszi a tanítványokat a misszió végzésére. A tanítványoknak tehát a városban kell várakozniuk (Lk 24:49).

A két tanítvány útközben hosszan beszélget Jézussal, de csak a vacsoránál a kenyér megtörésekor ismerik fel, hogy Ő az. Nem az arcáról, de nem is a kezén levő szegek helye alapján, hanem a kenyér megtöréséről. Jézus, aki befejezte az Ószövetség hosszú áttekintését, kimutatva, hogy az isteni terv az volt, hogy a Messiás testét adja népének bűnéért – most kezébe vette a kenyeret és nekik adta. A tanítványok számára ekkor állt össze a kép ekkor nyert minden értelmet a számukra.

A Két tanítvány, aki elhagyni készült Jeruzsálemet, most még az éjszaka során visszatér oda. Jeruzsálembe egybegyűlve találják a tizenegy apostolt és másokat, és azok is beszámolnak róla, hogy az Úr valóban feltámadt és megjelent Simonnak. Ekkor Jézus ismét megjelenik nekik. Mivel a tanítványok bizonytalanok abban, hogy nem csak egy szellem áll-e előttük, Jézus arra hívja, őket tapintsák meg őt, hogy húsból és csontból való teste van. Ezt bizonyítandó ennivalót is kér tőlük, s azt elfogyasztva demonstrálja a számukra, hogy valóban ő az.

Szenvedése előtt (Lk 22:15-16) a tanítványaival együtt fogyasztotta el a Páskabárányt, amely az Ő halálát szimbolizálta. Most pedig igazi halat evett (Lk24,43), hogy bemutassa feltámadásának fizikai realitását!

·        Lk 24:44-53. – Eligazítás a misszióhoz

A páskavacsora végén (Lk 22:35-38) Krisztus megbízást adott apostolainak a világmisszióra. Most ennek az étkezésnek a végén ismét eligazítja őket.

Ezzel befejeződött Jézus utazásának utolsó szakasza a földön. Most egyedül kell mennie, és el kell hagynia szolgáit, hogy végezzék feladatukat, hirdessék az evangéliumot és terjesszék Isten országát itt a földön, de egy napon visszatér majd és őket is bevezeti dicsőségbe. Ezzel Lukács megkezdi Jézus menybemenetelének leírását.

·        Kérdések:

1.      A húsvét eseményei közül, mi az, amit csak a Lukács evangéliuma ír le?

2.      Miért mentek az asszonyok Jézus sírjához?

3.      Mire figyelmezteti az asszonyokat a két angyal?

4.      Miért nem hisznek a tanítványok az asszonyok szavának?

5.      Miért meg Jézus a két tanítvány után, aki elhagyják Jeruzsálemet.

6.      Milyen szerepe van Jeruzsálemnek a tanítványok életében?

7.      Mikor ismeri fel a két emmausi tanítvány Jézust?

8.      Miért mennek vissza az emmausi tanítványok Jeruzsálembe?

9.      Mikor ismét megjelenik, Jézus a tanítványoknak mire hívja őket?

10. Miért kér Jézus ennivalót a tanítványoktól?

11. Mit személtet Jézus azzal, hogy együtt eszik a tanítványaival?

12. A vacsora végén mire emlékezteti Jézus a tanítványait?

13.  Minek az elbeszélésével zárul a Lukács evangéliuma?

·        Házi feladat: 1Mózes 1:1-31. – Őstörténetek sorozat (Új!)

www.bibliaora.eoldal.hu