Jézus Mária és Márta házában

Igerész: Luk 10,38-42

Az élet szükségletei, a fontossági sorrend és az arányok helyes megítélése

·        A jó rész

Lukácson kívül csak János evangéliuma említi Mária és Márta nevét Lázár feltámasztásával kapcsolatban (Jn 11,1-44). Onnan tudjuk, hogy Betániában, Jeruzsálemhez egészen közel eső kis faluban laktak. Bár Lukács is ismeri ezt a helyet, mégsem említi ebben a történetben. Lukács csak azt jegyzi meg, hogy Jézus úton volt Jeruzsálem felé. Evangéliumának ebben a részében az egyes történetek nem annyira időrendben, mint inkább tárgyi összefüggések szerint csoportosítja. Témája ebben az egész fejezetben Jézus követése, és így kerül az irgalmas szamaritánus mellé Mária és Márta története. Az előző a szeretete cselekvését, az utóbbi Jézus beszédének hallgatását hangsúlyozza. Teljesen elfedi a történet értelmét az a népszerű magyarázat, amely szerint a két testvér kétféle lelki alkatot, a tevékenységre és a szemlélődésre hajló típust jeleníti meg. Ha így volna, akkor Jézus részéről nem tudnánk más állásfoglalást elképzelni, mint azt, hogy mindegyiknek igazságot szolgáltat. Jézus azonban egyértelműen Mária mellett foglal állást: Ő választotta a jó részt vagy a helyes szerepet. Jézus nem vonja kétségbe Márta buzgóságát, és azt sem állítja, hogy az asztal körüli szolgálat felesleges, hiszen más asszonyok hasonló szolgálatát is elfogadta (Luk 8,3). Ez esetben azonban mégis több okból helytelenítette Márta magatartását. Mártát annyira lefoglalta ez a szolgálat, hogy mással nem is törődött. Kizárólag arra gondolt, amit ő adhat Jézusnak, és egészen elfeledkezett arról, amit tanításával Jézus adhat neki. Ráadásul még Máriát is el akarja vonni attól, hogy Jézust hallgassa. Jézus ehhez nem járul hozzá. Nem engedi, hogy Márta eltérítse az ige hallgatásától Máriát. Mária cselekszik helyesen, mert Jézus beszédének hallgatása nélkülözhetetlen.

Jézus szavaiból azonban nem szabad minden időre és helyzetre érvényes döntést kiolvasnunk. Nem azt mondja, hogy a szolgálat felesleges, és egyedül igehallgatásból álljon az ember élete. De az Ő szavának hallgatására van szükség ahhoz, hogy életünk helyes irányt vegyen és helyesen kövessük őt. Tőle kell megtanulnunk, hogy aki neki akar szolgálni, az vegye pártfogásba a segítséget szorulókat, gondoskodjék gyermekeiről, vegye észre a Lázárt a háza előtt, és végezze el a szamaritánus szolgálatát az út szélén (9,48 / 16,19kk / 10,25kk). Aki hallgatja Jézus beszédét, hogy aztán megtegye, az választotta a jó részt.

Az élet mindenféle kötelezettségei és szükségletei között létezik egy elsődleges szükség, amelynek mindig elsőbbséget kell adni, és amely, ha a körülmények döntésre kényszerítenek bennünket, választásunkból minden egyebet kizár.

Márta jót akart, szerette az Urat, és úgy gondolta szolgálnia kell neki, de arányérzéke arra vonatkozóan, hogy mire van szükség, valójában megfosztotta önmagát attól, amire a legnagyobb szüksége volt. Ez pedig pontosan azért történet, mert nem ült le először az Úr lábához és nem hallgatta meg Őt igazán figyelmesen, ahhoz, hogy megtanulja, mit tartson a legszükségesebbnek.

A történetnek nyilvánvaló tanítása van a számunkra. Mi is úton vagyunk. Az élet a legjobb esetben is rövid. Nem tehetünk meg mindent, nincs hozzá elég időnk. Máriához hasonlóan tehát választanunk kell, mégpedig megfontoltan. Az élet eseményei nem fognak automatikusan elrendeződni az elsődlegesség igazi sorrendje szerint. HA nem ragaszkodunk tudatosan ahhoz, hogy, „leüljünk az Úr lábához és hallgassuk beszédét” ezer és egyéb dolog és kötelezettség, amely mind elsődleges fontosságot követel magának, el fogja rabolni időnket és energiánkat, és megfoszt bennünket a „jó résztől” az életben.

·        Kérdések:

1.          Milyen összefüggést fedezhetünk fel Mária és Márta és az előzőekben olvasott irgalmas szamaritánus története között?

2.          Milyen lelkületet fedezhetünk fel Mária és milyet Márta magatartásában?

3.          Kinek a magatartását igazolja Jézus, és miért?

4.          Mire figyelmezteti Mártát Jézus?

5.          Az igére való figyelés és a szolgálat, hogyan viszonyul egymáshoz?

6.          Mit tanít nekünk ez a történet az élet elsődleges fontosságú dolgairól és arányairól?