ADVENTI EVAGÉLIZÁCIÓ: Ki, mit vár Jézustól?

2011. december 7.  Váralja

A 12 éve vérfolyásos asszony: Jézust érinteni

Olvasmány: Márk 5,25-34.

Adventi evangelizációs alkalmunk témája: Ki, mit vár Jézustól? A mai történetünkben egy 12 éve vérfolyásos asszonyról hallunk, aki titokban odamegy Jézushoz és megérinti a ruhája szegélyét.  Ki volt ez az asszony és mit várt Jézustól?

1.       Mit tudhatunk ennek az asszonynak az előző életkörülményeiről és betegségéről?

Ez az asszony olyan állapotban lévő, meg nem nevezett szereplője a Bibliának, akinek a helyzete minden, csak nem irigylésre méltó. Annyit tudunk róla, hogy 12 esztendeje küzd a betegséggel, ami napról napra gyengíti őt. Mindent megpróbált már, orvosokhoz és talán kuruzslókhoz is járt, hogy megszabaduljon, de nem javult az állapota. Sőt azt olvassuk az Igében, hogy minden vagyonát ezekre a különböző megoldási kísérletekre költötte. Semmije sem maradt igazából és a helyzete sem javult, sőt egyre csak romlott.

            A kor szokása szerint, ha valaki vérfolyásban szenvedett, azon túl, hogy ez már önmagában is mérhetetlen nyomorúságot jelentett, ráadásul még a társadalomból is teljesen kitaszítottá vált. Ugyanis a vérfolyás a vallási kultikus törvények szerint tisztátalanságot jelentett. Tisztátalansága miatt nem érintkezhetett emberekkel, nem érhetett hozzá sem ő mások holmijához, sem mások nem érinthették az ő személyes dolgait. Mivel 12 éve folyamatosan szenved a vérfolyásosságban, ezért állandó kitaszítottságban és megvetettségben kellett élnie. Tulajdonképpen ennek az asszonynak nem lenne szabad ott lenni a tömegben, még kevésbe megérinteni Jézus ruhája szegélyét

            Ez az asszony azzal szembesült, hogy hiába költötte minden vagyonát gyógyszerekre és orvosokra, senki nem tudott rajta segíteni, állapota reménytelen és kilátástalan. S ebben a helyzetben hall valamilyen módon Jézusról. Nem tudjuk, hogyan érkezik el hozzá a hír, de a történet szempontjából ez nem is lényeges. Mindenesetre hallva Jézusról feltámad benne a reménység, hogy talán van még mód, hogy ez a csodatevő rabbi, a Názáreti Jézus, akit némelyek Isten Fiának tartanak, talán segíthet rajta.

2.       Miért akarta titokban érinteni Jézust?

            Miért nem ment oda ez az asszony Jézushoz nyíltan, gyógyítást kérve tőle, mint a többi beteg, akiket már meggyógyított?

            Gondoljuk csak bele, az asszony eddigi élete a rejtőzködés és a bujkálás volt. A kitaszítottságnak az állapotához a 12 év alatt már annyira hozzászokott, hogy nem is tud másként közeledni az emberekhez, mint ahogy Jézushoz közelít - titokban.

            Továbbá, amit tesz, az a vallási törvény előírásai szerint tilos. Egy tisztátalan nőnek egy zsidó rabbit megérinteni tilos, hiszen ezzel az a személy is tisztátalanná válik. Ez az asszony, amikor megérinti Jézus ruhájának szegélyét, törvényszegést követ el. Érthető tehát, az ő rejtőzködése.

            Végül pedig cselekedete mögött valami fajta pogánysággal keveredett mágikus hit áll. „… mert így gondolkozott: Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok.” (Mk 5, 28) Az asszony hite nem volt teljesen tiszta. Hite Jézus mágikus erejébe vetett hit volt, s ennek alapján remélte, hogy észrevétlenül is meggyógyulhat.

            Csak testi gyógyulást várt Jézustól, másra nem gondolt. A gyógyulás utáni vágyakozás mozgatja minden cselekedetét. Valamiféle babonás, mágikus bizalommal közeledik Jézushoz és érinti meg a ruháját.

3.       Miért nem hagyta Jézus, hogy titokban maradjon az asszony gyógyulása?

            Jézus megállt és hangosan megkérdezte: „Ki érintette meg a ruhámat?” (Mk 5, 30). Péter értetlenkedik Jézus kérdésén, hiszen annyi ember hozzáérhetett a tömegből, hogyan kérdezhet Jézus ilyet. Jézus válaszából azonban kitűnik, hogy ő nem e tömeggel való akaratlan érintkezésre gondolt. Valaki a gyógyulásba vetett hit bizonyosságával érintette meg Jézust. Jézusból az asszony érintése nyomán isteni erő áradat ki, és Ő ennek örült és odafigyelt arra az emberre, akinek az életében az isteni erő munkálkodni kezdett. Jézus soha nem személytelenül gyógyított, hanem szemtől szembe, embertől emberig. Jézus és az ember között mindig kapcsolat jött létre. Nem lehet úgy megszabadulni, hogy valaki a Jézussal való közvetlen kapcsolatot ne élje át, hogy ne nézzen Jézus szemébe, hogy ne lássa meg saját magát ebben a tekintetben. Jézus azt mondja, hogy aki énhozzám jön, azt én semmiképpen el nem küldöm magamtól.

Az isteni erő kiáradását az asszony is érzéklete. „És azonnal elapadt a vérzés forrása, és érezte testében, hogy kigyógyult bajából.” (Mk 5, 29) Az asszony tehát a célját elérte, úgy ahogy elgondolta, titkon érintve Jézust meggyógyult az életét megnyomorító betegségből. Jézus azonban nem akarta az asszonyt abban a téves hitben meghagyni, hogy pusztán ruhájának az érintése gyógyította meg. Sosem egy ruhadarab vagy valamilyen szentnek tulajdonított tárgy megérintése gyógyít, hanem minden esetben az Isten hatalma és szeretete. Az asszonynak azt is meg kellett tanulnia, hogy az Istentől való gyógyulást nem lehet titokban ellopni, nem a mi ügyeskedésünk eredménye, csak Isten hozzájárulásával lehetséges.

4.       Hogyan ítélte meg Jézus az asszony cselekedetét?

            Annak ellenére, hogy a jó dolgot rossz módon próbálta elérni és megvalósítani, Jézus nem ítélte el, hanem inkább bátorította: „Leányom, a hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodból megszabadulva légy egészséges.” (Mk 5, 34) A hit aktivizálódott, megnyilatkozott. Ez a hit egy belső bizonyosságot jelent, biztosra tudom venni azt, ami még nem történt meg, mert a hit nem a racionálisan láthatókra néz, hanem képes látni a még nem látható dolgokat is. „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.” (Zsid 11,1).

A teljes gyógyuláshoz azonban a teljes igazság elmondása is hozzátartozik. Aki Istentől kérni akar, attól őszinteséget és feltétlen bizalmat vár Isten. Meg kell tanulnunk, hogy az Isten előtt nem lehetnek titkaink.

Jézus megkereste és előhívta a tömegből az asszonyt, hogy az ő mágikus hitét személyes hitté formálja. Az asszony kénytelen volt ott mindenki előtt nyíltan elmondani baját, a vakmerő törvényszegést, és csodás gyógyulást. Jézus hitnek minősíti a bátor magatartást. A Jézus erejébe vetett feltétlen bizalom túltett a törvény és a hagyomány előírásain. Jézus kijelenti, hogy ez a hit mentette meg az asszonyt. Az asszony gyógyulása révén nemcsak Isten kegyelme felől bizonyosodhatott meg, hanem visszatérhetett az emberek közösségébe is, új élet kezdődhetett a számára, melyet Jézus elbocsátó szava szerint a békesség jellemzett minden vonatkozásban.

5.       Mit tanulhatunk mi ettől az asszonytól?

            Ez az asszony akart változtatni, számára fontos volt, hogy meggyógyuljon. Bármire kész volt, hogy az élete helyreálljon. Nem adja fel a reményt. E nélkül az elszántság nélkül nem tudott volna meggyógyulni. És bár lehet, hogy nem tudott sokat Jézusról mégis az ő közelébe akart jutni, megérinteni akarta, mert hitt abban, hogy ő tud segíteni rajta.  

            „Ki, mit vár Jézustól?”- ezt a kérdést tettük fel az elején. Nos, megállapíthatjuk, hogy ez az asszony a legtöbbet és a legnagyobbat várta és kapta Jézustól. És nekünk is szabad ezzel az őszinte bizalommal jönni hozzá.   

            Megtanulhatjuk továbbá azt is, hogy a Jézushoz való tartozásunk nem lehet titokban tartani. Vállalni kell Jézust a világ előtt. Meg kell vallani nyíltan az életünk nyomorúságát és a Tőle kapott szabadítást is.  Azt hiszem ma sok református keresztyén emberről elmondható, hogy úgy akar Istenhez közeledni, Jézustól gyógyulást, szabadulást kapni, hogy közben szeretne a hátérben maradni, elvegyülni a tömegben, mint ez az asszony. Talán szégyelljük a barátaink, ismerőseink, munkatársaink vagy éppen a családtagjaink előtt, hogy mi Jézushoz fordulunk. Jó lenne meggyógyulni, de úgy, hogy a környezet ne vegyen észre ebből semmit. Az életünkben, a hétköznapjainkban, szokásainkban maradjon minden úgy, ahogy eddig volt. Segíts rajtam Jézus, de ne kérj tőlem semmit. Gyógyítsd meg bajomat, de ne változzon semmi az életemben.

            Jézus azonban előszólít a tömegből, nem hallgathatsz tovább! Elő kell állni, és el kell mondani nyíltan azt, amit eddig rejtegettél. Ha meg akarod érinteni Jézust, ha tőle várod a gyógyulást, a szabadulást, vállalnod kell Őt is! Jézus nem csak valamit akar adni nekünk, ajándékokat, gyógyulást, egészséget, boldog életet, hanem Ő ennél sokkal többet, önmagát adja.

Ne csak érinteni akarjuk Jézust, ne csak kapni valamit tőle, hanem a „valami” helyett keressük azt a „Valakit”, aki életünk minden szükségét betölti. „De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek ráadásul megadatnak nektek” (Mt 6, 33) Ámen.

Mészáros Zoltán, református lelkész